Zanzibári nyaralás
Zanzibár szigetén két felejthetetlen hetet töltöttünk 2022. januárjában. Quatar Airways-zel repültünk, dohai átszállással. A szállásunk Kendwa városában volt, a Sunset Kendwa Hotelben, amit mindenkinek ajánlok, ár-érték arányban szerintem a legjobb hotelek között van a szigeten. Mi egy parthoz közeli bungalót kaptunk, így kb. 2 perc alatt már az óceánban lehettünk. A szálloda főépülete kicsit távolabb van a parttól, és egy magasabb lépcsőt is meg kell mászni. A hotelnek saját étterme van, ahol lehetőség van reggelizni, a választék nem volt túl bőséges, de a célnak megfelel: omlett, rántotta, palacsinta, gyümölcsök, és egy pár helyi péksütemény. Mi félpanzióval foglaltunk, így vacsorát is kaptunk – az étterem étlapjáról választhattunk egy levest/előételt, egy főételt és egy desszertet. Az adagok kiadósak voltak, az ételek finomak, az étlapon halételek, steak, pizza, hamburger, saláták, helyi ételek közül lehetett válogatni. A strand részen a napágyak mellett egy koktélbár is található, ahol mindig szól a zene, jó a hangulat és finomak a koktélok. A szálloda közvetlenül az óceánparton található, de mint a legtöbb hotelnek, a strandja nem privát, viszont a napágyak területére csak a szállóvendégek mehetnek, ennek felügyeletéről egy őr gondoskodik. A part gyönyörű, igazi puha, fehér homok, kristálytiszta óceán és sok-sok pálmafa. A szálloda személyzete és a helyi emberek is nagyon közvetlenek, kedvesek és segítőkészek. Az időjárás elég változékony, bár januárban nem jellemző az esőzés, ott tartózkodásunk alatt többször is esett, mindig éjszaka, egyik éjjel egy olyan nagy vihar volt, ami a helyieket is meglepte, több szoba, köztük a miénk is beázott, bokáig ért a víz. A vihar után pár napig elő sem bújt a nap, felhős volt az ég, ettől függetlenül meleg volt, így ezeket a napokat kirándulással töltöttük.
Bár ez az utazásunk főként a pihenésről szólt, pár programon is részt vettünk.
Az egyik legnépszerűbb program a szigeten a delfin-les, amire kb. bármelyik parton sétáló helyinél lehet foglalni 🙂 Reggel 9 körül indultunk a szállásunk előtti strandról egy kicsi hajóval, 3 helyi és mi ketten. Kihajóztunk a nyílt óceánra delfinek után kutatva. Az óceán nagyon hullámzott, kicsit tengeribetegek is lettünk és sajnos csak egy magányos delfint láttunk átúszni a hajónk alatt. Elhajóztunk Mnemba szigetéhez, ahol nem köthet ki a hajó, mert ez egy privát sziget, fizetni kell azért, hogy valaki a partjára lépjen. A sziget közelében kötöttünk ki, itt sznorkeleztünk, nagyon sok szép színes halat láttunk. Majd ezután tovább hajóztunk és kikötöttünk egy „sandbank”-nél, ami olyan, mint egy mini homokos sziget az óceán közepén, gyönyörű volt. Itt kicsit pihentünk, fotóztunk, kaptunk gyümölcsöket, majd továbbindultunk még delfineket keresni. Szerencsénkre visszafelé nagyon sok delfint láthattunk, mi nem úsztunk velük, beértük a látvánnyal, hogy ilyen közel úsznak hozzánk, csodálatosak voltak. Bár az állatok lenyűgöztek, nekem ez a program kicsit mégis negatív volt, ugyanis nagyon sok hajó vette körbe és üldözte a delfineket, akik gyorsan el is úsztak amint valaki beugrott a vízbe. Délután 3 óra körül értünk vissza a hotelhez, fáradtan, tengeribetegen és még le is égtünk, ettől függetlenül a sok szép látványért megérte 😀
A következő programunk a Mnarani Natural Aquarium volt Nungwiban. Taxival mentünk át a szomszédos Nungwi városába, ahol található egy természetes akvárium, tele óriás teknősökkel. Mindenki kap egy marék sós algát, ami a teknősök kedvence, és bemehet a vízbe teknősöket etetni, velük együtt úszni. A hely viszonylag kicsi, és elég sokan voltak, de azért élvezhető volt a program, sok szép fotót csináltunk. A teknősök nagyon barátságosak, főleg a kaja miatt folyton ott vannak az emberek körül. Amire nem hívják fel a figyelmet mielőtt bemennél közéjük, hogy figyelj arra, hogy ha rátapad a bőrödre egy alga darab, akkor azt bizony a teknősök megpróbálhatják leharapni rólad 😊 Többen is jártak így, és a teknős harapás nem kellemes dolog. Pár órát töltöttünk itt, mi nagyon jól éreztük magunkat.
Egy felhősebb napon ellátogattunk a sziget fővárosába, Zanzibár város része Stone town, ami a történelmi városnegyed és az UNESCO kulturális Világörökségének részre. Csak pár órát töltöttünk Stone townban, egy hotel tetőteraszán ebédeltünk, majd sétáltunk egy nagyot és közben vettünk jó pár szuvenírt – tele van ajándékboltokkal a város. A szálloda közelében nagyon kedves emberekkel találkoztunk, itt a fővárosban azért már érdemes vigyázni, sokkal rámenősebbek az árusok, és nagyon sok a kéregető.
A kedvenc és legemlékezetesebb programunk a Cheetas Rock nevű hely volt. Erre a rezervátumra véletlen akadtunk rá egy mobilos applikációban. A honlapon keresztül lehet felvenni velük a kapcsolatot, előre foglalni kell a programokra. Mi a Great Wildlife Tour-on vettünk részt, nem olcsó program, de abszolút megérte. Dél körül jött értünk a taxi (benne van az árban), ami elvitt minket a helyszínre. Kb. 30 fős csapat vehet részt egyszerre a programon, érkezéskor mindenki kapott egy kókuszdiót, majd egy rövid eligazítást, hogy mi is fog történni. Körbevezettek minket az egész rezervátumban, és minden egyes állatnak elmesélték a történetét, honnan, milyen körülmények közül mentették meg őket. A tulajdonos, Jenny, és az itt dolgozók arra tették fel az életüket, hogy állatokat mentsenek. Olyan volt, mint egy nagy állatkert idegenvezetéssel, ahol bemehetsz a ketrecbe az állatok közé. Nagyon sok állattal kerülhettünk ténylegesen testközelbe. Simogattunk Bush baby majmokat, lemúrok ugrottak a nyakunkba, láttunk olyan teknősöket, amiből csupán 50 van a Földön. A legérdekesebb része a programnak a gepárdsimogatás. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a csapatot két részre osztották, bementünk egy nagy ketrecbe, leültünk, majd behozták a gepárdot és leültették egy farönkre. Az egyik dolgozó kajával elterelte a gepárd figyelmét, egy másik dolgozó koordinált minket, szólt, hogy mikor, ki állhat fel és merről közelítse meg a gepárdot, egy harmadik dolgozónak pedig a soron következő odaadta a telefonját, amivel mindenkiről készített fotókat és videókat. Kicsit ijesztő volt ilyen közelről látni és megsimogatni egy vadállatot, de felejthetetlen élmény volt. Ezután még egy tigrisit is lehetőségünk volt megsimogatni, hasonlóan a gepárdhoz neki is kajával terelték el a figyelmét, és egy láncon vezették végig előttünk, mindenki csak egy pár másodperc erejéig érhetett hozzá. Ezen kívül láttunk fehér oroszlánokat, pumát, vidrákat és egy Chaka nevű zebrát, aki még focizni is tud. Ez a program volt a leginkább emlékezetes az egész zanzibári utazásunk során, olyan élményekkel gazdagodtunk, amire ritkán van az embernek lehetősége. A dolgozókon tényleg látszott, hogy mennyire szeretik az állatokat és nagyon jól bánnak velük.
A hotelben minden szerdán megrendezésre kerül az úgynevezett African Night, amikor a vacsora nem az étteremben hanem közvetlenül az óceánparton van, különböző grillezett ételek, helyi különlegességek, svédasztalos formában. Vacsora közben egy helyi zenekar zenél, majd táncos lányok produkciója következik és végül a helyi maszájok adnak elő egy törzsi táncot, ami főként ugrálásból áll és kiabálásból állt, de végtelenül szórakoztatót volt.
Összességében Zanzibárt mi nagyon szerettük, a part és az óceán az egyik legszebb volt, amit valaha láttunk, az emberek kedvessége is nagyon sokat hozzáadott az élményhez és jó volt egy kis bekukkantást nyerni egy teljesen más kultúrába. Zanzibár, és azon belül Kendwa, egy olyan hely lett számunkra ahová még biztosan vissza szeretnénk menni.
Az egyik legnépszerűbb program a szigeten a delfin-les, amire kb. bármelyik parton sétáló helyinél lehet foglalni 🙂 Reggel 9 körül indultunk a szállásunk előtti strandról egy kicsi hajóval, 3 helyi és mi ketten. Kihajóztunk a nyílt óceánra delfinek után kutatva. Az óceán nagyon hullámzott, kicsit tengeribetegek is lettünk és sajnos csak egy magányos delfint láttunk átúszni a hajónk alatt. Elhajóztunk Mnemba szigetéhez, ahol nem köthet ki a hajó, mert ez egy privát sziget, fizetni kell azért, hogy valaki a partjára lépjen. A sziget közelében kötöttünk ki, itt sznorkeleztünk, nagyon sok szép színes halat láttunk. Majd ezután tovább hajóztunk és kikötöttünk egy „sandbank”-nél, ami olyan, mint egy mini homokos sziget az óceán közepén, gyönyörű volt. Itt kicsit pihentünk, fotóztunk, kaptunk gyümölcsöket, majd továbbindultunk még delfineket keresni. Szerencsénkre visszafelé nagyon sok delfint láthattunk, mi nem úsztunk velük, beértük a látvánnyal, hogy ilyen közel úsznak hozzánk, csodálatosak voltak. Bár az állatok lenyűgöztek, nekem ez a program kicsit mégis negatív volt, ugyanis nagyon sok hajó vette körbe és üldözte a delfineket, akik gyorsan el is úsztak amint valaki beugrott a vízbe. Délután 3 óra körül értünk vissza a hotelhez, fáradtan, tengeribetegen és még le is égtünk, ettől függetlenül a sok szép látványért megérte 😀
A következő programunk a Mnarani Natural Aquarium volt Nungwiban. Taxival mentünk át a szomszédos Nungwi városába, ahol található egy természetes akvárium, tele óriás teknősökkel. Mindenki kap egy marék sós algát, ami a teknősök kedvence, és bemehet a vízbe teknősöket etetni, velük együtt úszni. A hely viszonylag kicsi, és elég sokan voltak, de azért élvezhető volt a program, sok szép fotót csináltunk. A teknősök nagyon barátságosak, főleg a kaja miatt folyton ott vannak az emberek körül. Amire nem hívják fel a figyelmet mielőtt bemennél közéjük, hogy figyelj arra, hogy ha rátapad a bőrödre egy alga darab, akkor azt bizony a teknősök megpróbálhatják leharapni rólad 😊 Többen is jártak így, és a teknős harapás nem kellemes dolog. Pár órát töltöttünk itt, mi nagyon jól éreztük magunkat.
Egy felhősebb napon ellátogattunk a sziget fővárosába, Zanzibár város része Stone town, ami a történelmi városnegyed és az UNESCO kulturális Világörökségének részre. Csak pár órát töltöttünk Stone townban, egy hotel tetőteraszán ebédeltünk, majd sétáltunk egy nagyot és közben vettünk jó pár szuvenírt – tele van ajándékboltokkal a város. A szálloda közelében nagyon kedves emberekkel találkoztunk, itt a fővárosban azért már érdemes vigyázni, sokkal rámenősebbek az árusok, és nagyon sok a kéregető.
A kedvenc és legemlékezetesebb programunk a Cheetas Rock nevű hely volt. Erre a rezervátumra véletlen akadtunk rá egy mobilos applikációban. A honlapon keresztül lehet felvenni velük a kapcsolatot, előre foglalni kell a programokra. Mi a Great Wildlife Tour-on vettünk részt, nem olcsó program, de abszolút megérte. Dél körül jött értünk a taxi (benne van az árban), ami elvitt minket a helyszínre. Kb. 30 fős csapat vehet részt egyszerre a programon, érkezéskor mindenki kapott egy kókuszdiót, majd egy rövid eligazítást, hogy mi is fog történni. Körbevezettek minket az egész rezervátumban, és minden egyes állatnak elmesélték a történetét, honnan, milyen körülmények közül mentették meg őket. A tulajdonos, Jenny, és az itt dolgozók arra tették fel az életüket, hogy állatokat mentsenek. Olyan volt, mint egy nagy állatkert idegenvezetéssel, ahol bemehetsz a ketrecbe az állatok közé. Nagyon sok állattal kerülhettünk ténylegesen testközelbe. Simogattunk Bush baby majmokat, lemúrok ugrottak a nyakunkba, láttunk olyan teknősöket, amiből csupán 50 van a Földön. A legérdekesebb része a programnak a gepárdsimogatás. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a csapatot két részre osztották, bementünk egy nagy ketrecbe, leültünk, majd behozták a gepárdot és leültették egy farönkre. Az egyik dolgozó kajával elterelte a gepárd figyelmét, egy másik dolgozó koordinált minket, szólt, hogy mikor, ki állhat fel és merről közelítse meg a gepárdot, egy harmadik dolgozónak pedig a soron következő odaadta a telefonját, amivel mindenkiről készített fotókat és videókat. Kicsit ijesztő volt ilyen közelről látni és megsimogatni egy vadállatot, de felejthetetlen élmény volt. Ezután még egy tigrisit is lehetőségünk volt megsimogatni, hasonlóan a gepárdhoz neki is kajával terelték el a figyelmét, és egy láncon vezették végig előttünk, mindenki csak egy pár másodperc erejéig érhetett hozzá. Ezen kívül láttunk fehér oroszlánokat, pumát, vidrákat és egy Chaka nevű zebrát, aki még focizni is tud. Ez a program volt a leginkább emlékezetes az egész zanzibári utazásunk során, olyan élményekkel gazdagodtunk, amire ritkán van az embernek lehetősége. A dolgozókon tényleg látszott, hogy mennyire szeretik az állatokat és nagyon jól bánnak velük.
A hotelben minden szerdán megrendezésre kerül az úgynevezett African Night, amikor a vacsora nem az étteremben hanem közvetlenül az óceánparton van, különböző grillezett ételek, helyi különlegességek, svédasztalos formában. Vacsora közben egy helyi zenekar zenél, majd táncos lányok produkciója következik és végül a helyi maszájok adnak elő egy törzsi táncot, ami főként ugrálásból áll és kiabálásból állt, de végtelenül szórakoztatót volt.
Összességében Zanzibárt mi nagyon szerettük, a part és az óceán az egyik legszebb volt, amit valaha láttunk, az emberek kedvessége is nagyon sokat hozzáadott az élményhez és jó volt egy kis bekukkantást nyerni egy teljesen más kultúrába. Zanzibár, és azon belül Kendwa, egy olyan hely lett számunkra ahová még biztosan vissza szeretnénk menni.
